2011. december 5., hétfő

Hóember Tóni torta - SAD 2. fordulójára

Elérkezett a SAD második fordulója. Ezúttal Pixie Pie a Jépatojta van! blog írója adta meg a témakört. Ez pedig különösen tetszett nekem: Téli tortamóka! A feladat a következő volt. Egy tetszés szerinti torta elkészítése, egy mese, vers stb története alapján. Én az egyik kedvenc mesénket vittem tortára a Hóember Tóni történetét. Kedves aranyos történet, nem túlzottan ismert de nagyon szeretjük. Az első figuráimat láthatjátok rajta, kivéve a mackót, mert ő tesóm barátnője Barby keze munkája. De a fenyők és Tóni az enyém. Meg is állapítottam a készítése közben, hogy sokkal jobban szeretek forma tortákat készíteni mint figurásakat. Határozottan feszült voltam, a végére :) A tortát Kis B. másodnévnapjára készítettem, ami annyit jelent hogy a gyerekeknek két nevük van, de amelyiket, nem használják azért, arról is megemlékezünk jelképesen egy tortával, sütivel. Szóval András napra készült, és nagyon örült neki a törpöcském :) 
A torta belülről vaníliás piskóta, epres pudingos krémmel. A fondant Kiskukta receptje alapján készítettem, és Wilton festékkel színeztem.
Ezt a fordulót is nagyon élveztem, és várom a következőt. Remélem ismét sok torta gyűlik össze, és jobbnál jobb ötleteket adunk egymásnak, mindenkinek :)


Íme a mese :

Hóember Tóni

Az éjjel nagy hó esett. Reggelre fehér mesevilággá változott a liget. A gyerekek vidáman hógolyóztak, aztán nekiláttak hóembert csinálni.
Egy nagy hógolyó volt a pocakja, sárgarépa az orra, szén a szeme, vödör a kalapja. A szeme olyan huncutul nevetett, hogy a vidám hóembert megszerették a gyerekek. El is nevezték Tóninak.
Tóni, úgy látszik, örült a nevének, mert barátságosan mosolygott. Az egyik kisfiúnak hirtelen jó gondolata támadt: küldjenek levelet Tónival a Mikulásnak.
– Én is megyek veled - vakkantotta Fifi, a kis kutyus. S Tóni, hogy az úton el ne veszítse a levelet, a vödör-süvegébe tette.
– Biztos finom csemegét kérnek a gyerekek a Mikulástól - mondta Ravaszdi -, meg kellene szerezni a levelet, akkor velünk küldené el az apó, mi pedig szépen megennénk.
Bagoly Benőnek tetszett, amit Ravaszdi kiravaszkodott… s Tóni fejéről lekapta a vödör-kalapot.
A levél kiesett, Ravaszdi pedig azon nyomban felkapta, és máris vitték Mikulás apónak!
– Hohó! Megálljatok! – kiáltott rájuk hirtelen az erdőből Ordas-bordas.
Lett is köztük olyan verekedés a levélért, hogy zengett bele az erdő.
Tóni meg Fifi ezalatt hanyatt-homlok rohantak a csata színhelyére.
Szerencséjük volt, a nagy verekedés közben a levél leesett a hóra, Fifi elkapta, aztán usgyi!
A verekedők erre gyorsan abbahagyták a püfölközést, és a kis Fifi után vetették magukat.
De a levelet Tóni jól kezébe szorította, s amennyire csak engedte a nagy pocakja, futott vele tovább.
– Ezt a leve… levelet… a… akarjuk elvinni a Mikuláshoz - dadogta a gyáva Tóni és ijedtében mindjárt le is ejtette a földre.
Ravaszdi csak erre várt: elkapta, és most már ő mondta, hogy usgyi!
– Ne féljetek, segítek én rajtatok - sietett a jószívű mackó Tóniék segítségére, mikor megtudta, hogy miről van szó. Tüstént utána eredtek a levélrablóknak.
– Szedd gyorsabban a lábad - biztatta Dörmögö Tónit. Tóni minden erejét összeszedte, szinte gurult, hogy még idejében odaérkezzenek Mikulás apóhoz.
A jó öreg Mikulás apó kint sétálgatott jégpalotája előtt, éppen vendégeket várt.
De a várt vendégek helyett Ravaszdiék érkeztek meg, s már előre fenték a fogukat a finom csemegére.
Mikulás apó nagy örömmel olvasta a gyerekek levelét, és csak annyit mondott: – Teljesítem kérésüket. 
Ebben a pillanatban lélekszakadva megérkeztek Tóniék is.
– Úgy történt a dolog- kezdte izgatottan Tóni-, hogy a gyerekek énrám bízták a levelet, de ezek a csirkefogók elrabolták tőlem!
Az álnok tolvajok váltig bizonygatták, hogy a gyerekek őrájuk bízták a postát.
– Egy szavukat se hidd el a gonoszoknak, jó Mikulás. A hóember meg Fifi hozta a levelet! Ezek pedig pusztuljanak innen! – mordult egy hangosat Dörmögő.
– Szedte-vette gazemberei - kiáltotta Mikulás apó-, most ellátom a bajotokat!
Mikulás apó teljesítette a gyerekek kívánságát, a legszebb fenyőfát küldte el nekik karácsonyra.
A karácsonyfát odaállították a liget szélére, és Tóni büszkén vigyázott rá… 
Büszkén vigyázott Tóni a karácsonyfára. S mikor kigyúlt a sok szép színes karácsonyfagyertya Tóni meg Fifi együtt örvendeztek a vidám gyerekekkel. 






4 megjegyzés:

  1. Nagyon jó lett, igazi téli torta:) Ügyesen megformáztad a figurákat és a mese is nagyon aranyos.

    VálaszTörlés
  2. Köszi :) Nagyon szeretjük ezt a kis mesét :)

    VálaszTörlés