Mogyorónugát krémes bonbon mogyoródarabokkal

A hétvégi bonbon dömping utolsó darabja. A datolyás mogyorós bonbon mogyoró rétegét tartalmazza, mert maradt belőle, persze nem veszhetett kárba :)

Igaz ebből csak kilenc darab lett mert annyi krém maradt meg de ezekkel az arányokkal több készülhet.

Tejcsoki burokban készült, ami nagyon ment hozzá :) A kép szintén gyengécske de megvan végre a gép és újult erővel vetem magam bele, hogy minél jobb képet láthassatok :)

Mogyorónugát krémes bonbon mogyoródarabokkal:

 

Burok:

100 gr tejcsokoládé

 Töltelék:

 egy marék pörkölt aprított mogyoró

50 gr mogyorónugát

50 ml tejszín

 

A csokit megolvasztom és temperálom. Majd kikenem vele a formát. Beteszem a hűtőbe. 

A tejszínt felforralom és belekockázom a mogyoró nugátot, simára keverem, majd hozzáadom az aprított mogyorót.

Megtöltöm mogyorós krémmel. Miután végeztem az újratemperált csokival lezárom a bonbonokat és visszateszem a hűtőbe. Majd fél óra múlva már lehet is enni :)

Datolyás - marcipános - mogyorós bonbon

A tegnapi ígéretemhez híven íme a marcipános változata a datolya mogyoró párosításnak. Ez nekem sokkal jobban ízlett mint a másik. Na jó  nagyon szeretem a marcipánt :) De sajnos nem minden fehér ami fénylik. Ez bizony egy kockának indult. Csak, olcsó húsnak híg a leve és a csoki rétegek nem kötöttek meg benne hanem szétfolytak. Pedig nagyon jól néztek ki a rétegek a képzeletemben. Csak a valóságban kaptam mondhatni egy jó masszát. Nem tudom mit csináltam de elszúrtam. Viszont ha eleve bonbonba raktam volna akkor szép rétegek lettek volna belőle. Nem is akartam megcsinálni, nekifogtunk a gyerkőcökkel edényből kanalazgatni, durván jó íze volt. Ekkor megjött az Uram és azt mondta hogy nagyon finom de nem képzelem hogy kanállal fogjuk enni és elővillantott két tábla tejcsokit, na csináljam csak meg szép formába. Ahhoz képest hogy nem örült először a bonbonozásnak, már nemigen akar sima táblás csokit enni. Hoz haza, és ha jókedvemben talál rávesz a bonbonozásra. Na azért nem kell sokáig győzködnie :)

Egy szó mint száz, ha jó minőségű csokiból készül, akkor megvalósítható a recept alapján a kocka forma. Viszont ha formában készítitek akkor ebből az adagból 30 db lesz + amit megettünk így  inkább 50 db bonbonra saccolom. A képért itt is elnézést, de a géphalál még fenn állt de le fogom cserélni a képet, mert ha a fene fenét eszik is kocka lesz belőle :)

Datolyás - marcipános - mogyorós bonbon:

 Burok:

200 gr tejcsokoládé (szerintem ét csokival finomabb lenne de nálunk nem nagyon szeretik, így általában tejcsoki bonbonokat készítek )

 Töltelék: 

A képen jól látszik hogy nincsenek különálló rétegek, na ez azért van mert dühös lettem és kicsit össze trutyiztam. De az ízéből semmit sem vesztett, csak nem lett épp szép. De rétegezve írom le, és ha lesz új kép cserélek. Mert bizony lesz :)

Alsó réteg:

7 szem apróra vágott aszalt datolya

50 ml tejszín

100 gr étcsokoládé

Középső réteg:

100 gr marcipán

Felső réteg:

egy marék aprított pörkölt mogyoró

50 ml tejszín

100 gr étcsokoládé

A tejszínt felmelegítem, beletördelem a csokoládét, kicsit hűlni hagyom és belekeverem az aprított datolyát. Ezt formába simítom és a hűtőbe teszem. (14*18 as formám van). Mikor megdermedt kissé, kinyújtom méretre a marcipánt és ráfektetem. A maradék tejszínt felforralom, belekeverem a csokoládét, majd ha kihűlt a mogyorót is hozzáadom. ezt is belesimítom a formában. Ideális esetben ez szépen megköt és temperált csokoládéban megmártjuk és kész is a szép kocka.

Na már most nálam úgy történt, hogy megolvasztottam és temperáltam a csokoládét és kikentem vele 2 bonbonformát. Be a hűtőbe. Kb. 10 perc múlva beletettem a tölteléket, de mivel a marcipántól elég szilárd lett így nem tettem hűtőbe hanem rögtön lezártam csokival. A hűtőbe vissza, majd 30 perc után kifordítom a szép bonbonokat :)

Datolyás - mogyorós bonbon Kamal után szabadon

Az új kedvencem egyikét mutatom be nektek a datolyát. Azóta töröm a fejem egy datolyás bonbonon mióta láttam a Csokileckék című filmet. A film lényege röviden, hogy Mattia egy sikeres építési vállalkozó, aki igyekszik mindenen spórolni, így az egyik illegális munkása Kamal leesik a tetőről. Összetöri magát, így nem tud részt venni élete egyik nagy lehetőségén, nevezetesen egy csokikészítő tanfolyamon a Perugina csokoládégyárban. Ezért megzsarolja főnökét, végezze el a tanfolyamot helyette és nem jelenti fel. És  Mattia bekerül a csokoládé világába, persze szerelembe is esik, és nemcsak a csokoládéba szeret bele hanem Ceciliaba is. Kedves és romantikus történet, a végén persze sikerül a főhőseinknek elkészíteni egy felséges csokoládét: datolya és mogyoró. Hát egy változatát én is elkészítettem és mondhatom isteni, nagyon finom lett. Rögtön kétfélét is készítettem. A silány képért elnézést kérek, meghalt a gépem, és csak telefonnal tudtam fényképezni. De hamarosan lecserélem a képet mert ezt biztos megismétlem :)

 Még egy apróság. A bejegyzés címéből rájöhettetek, hogy Kamal volt a kedvencem a filmben. Nagyon humoros szereplő volt, de bölcs is. Mattia sokszor felhívta és rögtön akart valamit. De Kamal nem beszélt vele amíg a következő kérdésekre nem felelt. Hogy vagy Kamal? És a család? A gyerek jól eszik? Persze viccesen előadva. De sajnos túl sokszor kihagyjuk ezeket a kérdéseket ha felhívunk valakit. Elintézzük egy azért hívlak mert.... mindig akarunk valamit. Sietünk. Jól esett nézni, a beszélgetést, és jó volna ha rájönnénk hogy odafigyeljünk kicsit egymásra és ne rohanjunk mindig. Főleg így ünnepek környékén. Szóval remélem jól vagytok, és a család is jól van, a Mikulás pedig jól megtömte a gyerkőcök csizmáját :) Boldog Mikulást mindenkinek :)

Datolyás - mogyorós bonbon Kamal után szabadon:

Burok:

100 gr tejcsokoládé

 Töltelék:

 4 szem aszalt datolya

 egy marék pörkölt aprított mogyoró

50 gr mogyorónugát

50 ml tejszín

A csokit megolvasztom és temperálom. Majd kikenem vele a formát. Beteszem a hűtőbe. 

A tejszínt felforralom és belekockázom a mogyoró nugátot, simára keverem, majd hozzáadom az aprított mogyorót. A datolyákból kiveszem a magot és négyfelé vágom. Kiveszem a hüvelyeket a hűtőből, rakok bele egy darabka datolyát, majd megtöltöm mogyorós krémmel. Miután végeztam az újratemperált csokival lezárom a bonbonokat és visszateszem a hűtőbe. Majd fél óra múlva már lehet is enni :)

A másik változatba marcipánt is tettem az jobban ízlett, holnap azt is leírom :)

Hóember Tóni torta - SAD 2. fordulójára

Elérkezett a SAD második fordulója. Ezúttal Pixie Pie a Jépatojta van! blog írója adta meg a témakört. Ez pedig különösen tetszett nekem: Téli tortamóka! A feladat a következő volt. Egy tetszés szerinti torta elkészítése, egy mese, vers stb története alapján. Én az egyik kedvenc mesénket vittem tortára a Hóember Tóni történetét. Kedves aranyos történet, nem túlzottan ismert de nagyon szeretjük. Az első figuráimat láthatjátok rajta, kivéve a mackót, mert ő tesóm barátnője Barby keze munkája. De a fenyők és Tóni az enyém. Meg is állapítottam a készítése közben, hogy sokkal jobban szeretek forma tortákat készíteni mint figurásakat. Határozottan feszült voltam, a végére :) A tortát Kis B. másodnévnapjára készítettem, ami annyit jelent hogy a gyerekeknek két nevük van, de amelyiket, nem használják azért, arról is megemlékezünk jelképesen egy tortával, sütivel. Szóval András napra készült, és nagyon örült neki a törpöcském :) 

A torta belülről vaníliás piskóta, epres pudingos krémmel. A fondant Kiskukta receptje alapján készítettem, és Wilton festékkel színeztem.

Ezt a fordulót is nagyon élveztem, és várom a következőt. Remélem ismét sok torta gyűlik össze, és jobbnál jobb ötleteket adunk egymásnak, mindenkinek :)

Íme a mese :

Hóember Tóni

Az éjjel nagy hó esett. Reggelre fehér mesevilággá változott a liget. A gyerekek vidáman hógolyóztak, aztán nekiláttak hóembert csinálni.
Egy nagy hógolyó volt a pocakja, sárgarépa az orra, szén a szeme, vödör a kalapja. A szeme olyan huncutul nevetett, hogy a vidám hóembert megszerették a gyerekek. El is nevezték Tóninak.
Tóni, úgy látszik, örült a nevének, mert barátságosan mosolygott. Az egyik kisfiúnak hirtelen jó gondolata támadt: küldjenek levelet Tónival a Mikulásnak.
– Én is megyek veled - vakkantotta Fifi, a kis kutyus. S Tóni, hogy az úton el ne veszítse a levelet, a vödör-süvegébe tette.
– Biztos finom csemegét kérnek a gyerekek a Mikulástól - mondta Ravaszdi -, meg kellene szerezni a levelet, akkor velünk küldené el az apó, mi pedig szépen megennénk.
Bagoly Benőnek tetszett, amit Ravaszdi kiravaszkodott… s Tóni fejéről lekapta a vödör-kalapot.
A levél kiesett, Ravaszdi pedig azon nyomban felkapta, és máris vitték Mikulás apónak!
– Hohó! Megálljatok! – kiáltott rájuk hirtelen az erdőből Ordas-bordas.
Lett is köztük olyan verekedés a levélért, hogy zengett bele az erdő.
Tóni meg Fifi ezalatt hanyatt-homlok rohantak a csata színhelyére.
Szerencséjük volt, a nagy verekedés közben a levél leesett a hóra, Fifi elkapta, aztán usgyi!
A verekedők erre gyorsan abbahagyták a püfölközést, és a kis Fifi után vetették magukat.
De a levelet Tóni jól kezébe szorította, s amennyire csak engedte a nagy pocakja, futott vele tovább.
– Ezt a leve… levelet… a… akarjuk elvinni a Mikuláshoz - dadogta a gyáva Tóni és ijedtében mindjárt le is ejtette a földre.
Ravaszdi csak erre várt: elkapta, és most már ő mondta, hogy usgyi!
– Ne féljetek, segítek én rajtatok - sietett a jószívű mackó Tóniék segítségére, mikor megtudta, hogy miről van szó. Tüstént utána eredtek a levélrablóknak.
– Szedd gyorsabban a lábad - biztatta Dörmögö Tónit. Tóni minden erejét összeszedte, szinte gurult, hogy még idejében odaérkezzenek Mikulás apóhoz.
A jó öreg Mikulás apó kint sétálgatott jégpalotája előtt, éppen vendégeket várt.
De a várt vendégek helyett Ravaszdiék érkeztek meg, s már előre fenték a fogukat a finom csemegére.
Mikulás apó nagy örömmel olvasta a gyerekek levelét, és csak annyit mondott: – Teljesítem kérésüket. 

Ebben a pillanatban lélekszakadva megérkeztek Tóniék is.
– Úgy történt a dolog- kezdte izgatottan Tóni-, hogy a gyerekek énrám bízták a levelet, de ezek a csirkefogók elrabolták tőlem!
Az álnok tolvajok váltig bizonygatták, hogy a gyerekek őrájuk bízták a postát.
– Egy szavukat se hidd el a gonoszoknak, jó Mikulás. A hóember meg Fifi hozta a levelet! Ezek pedig pusztuljanak innen! – mordult egy hangosat Dörmögő.
– Szedte-vette gazemberei - kiáltotta Mikulás apó-, most ellátom a bajotokat!
Mikulás apó teljesítette a gyerekek kívánságát, a legszebb fenyőfát küldte el nekik karácsonyra.
A karácsonyfát odaállították a liget szélére, és Tóni büszkén vigyázott rá… 

Büszkén vigyázott Tóni a karácsonyfára. S mikor kigyúlt a sok szép színes karácsonyfagyertya Tóni meg Fifi együtt örvendeztek a vidám gyerekekkel. 

Mézeskalács adventi koszorú 2.

Íme az utolsó mézeskalácsom, egy koszorú amit az oviba ígértem, szóval holnap viszem is. Remélem örülni fognak neki :)

Mézeskalács karácsonyfa díszek

Úgy gondoltam azért ezeket is megmutatom, igaz csak néhányat tettem a képre. Idén lesznek mézeskalács díszek is a karácsonyfánkon. Ezüst színű fonalat használtam hozzá. Nagyon megtetszettek. Valamint kis ügyes gyerkőcöm élete első mézesei 3,5 éves :) Őrült módon nyomta a mázat és kötelességének érezte - nehogy lecsöppenjen - a csorgó mázt megnyalogatni minden darab után, persze ha hagytam volna, tuti cukorbeteg lett volna a végére  :)

Mézeskalács adventi koszorú

Még sosem csináltam ilyen koszorút. Tulajdonképpen az egész idei mézeskalácsozásba ez végett fogtam bele. Nem mondom hogy tökéletes lett de nem is sikerült rosszul. De azért sok hibát vétettem. Nincs kitapasztalt mézes tésztám, így túl vastagra nyújtottam, magas lett az egész. A Piros mázzal és az írókával nagyon meg vagyok elégedve, nagyon jól lehetett velük dolgozni. Viszont nem lett túl szép az írókázás mert nagyon vékony fajta zacskót kaptam csak és könnyen szakadt, ha erősebb lett volna jobban tudtam volna dolgozni szerintem. Nekem minden esetre tetszik. Mivel nagyobbik gyerkőcöm segített díszíteni, az utolsó képen megmutatom milyen is most a koszorú, az ő mézeseit még szépen rápakolta :) Imádom, ezt az ügyes kis segédemet :)