2011. október 8., szombat

Lila - fehér rózsás torta, az első SAD-ra

SAD - Süss, alkoss, díszíts. Ezen a néven indított Kiskukta egy játékot. Én ennek nagyon örültem, a játék lényege az, hogy készítsünk egy tortát, mindenféle profi segédeszköz nélkül, hagyatkozva a fantáziánkra, beleadva szívünket lelkünket. Így létrejön egy gyűjtemény, ahonnan kezdők megtanulhatják, hogyan készítsenek egy tortát a szeretteiknek, ha éppen semmi ötletük nincsen, viszont a lelkesedésük annál nagyobb. A Játékból merem remélni, hagyomány lesz, ezután a forduló után, Kiskukta tovább adja a stafétát, jöhetnek az újabb ötletek.
A téma: "Díszíts egyszerűen de nagyszerűen"

Vagyis minden profi segítség - eszközök, festékek stb. - nélkül készíteni egy fondant bevonatos tortát, egy olyat amit bármikor el lehet készíteni, semmi extra ne kelljen hozzá.

Szóval a tortám:  



Anyósomék, házassági évfordulójára készült, de szándékosan a verseny szabályai szerint :) Az alkalomból adódik, hogy elegánsabb tortát szerettem volna készíteni. A tölteléke csokoládékrém, körteszeletekkel, vaníliás piskótán. 
A fehér fondant egy az egyben Kiskukta fondantja alapján készült. A lilába tettem egy kis csavart. A szép színét úgy kapta, hogy a víz mennyiségét lecseréltem otelló szőlő levére. Az ötlet úgy jött, hogy készítettem egy otellóhabos bonbont, és gyönyörű színe lett, gondoltam jó lesz itt is, hisz iszonyatosan erős a szőlőlé színe. Kb 5 kisebb fürt szőlőt leszemeztem,  összetörtem, és főztem úgy 10 percig. Így jobban kiadta a levét amikor átnyomtam egy kis szűrőn. Íme: 


A rózsákat kézzel készítettem, úgy hogy golyókat formáztam belőle, egy fóliára raktam őket be is fedtem vele, majd kinyújtottam őket. Mikor ez megvolt össze sodortam a lapocskákat és felépítettem a rózsákat. Kicsit variáltam, nemcsak fehér vagy lila de kevert virágokat is készítettem. A leveleket késsel vágtam ki és a tompa felével ereztem meg. Picit világosabbak voltak, mert összekevertem a két fondant és a fehér ugye világosít a színen. Nem tudom mennyire észrevehető a képeken.




Köré golyókat tettem, mert Nagy B. -nek az a kedvence, és azt kérte a drágám. Mert biztos, hogy a Mamáéknak az tetszene a legjobban :)








2011. október 6., csütörtök

Zsuzsi szelet

Kislányom, ilyen receptet nem a netről szedünk - Mondta Anyukám amikor életembe először nekifogtam Zsuzsi szeletet sütni. Na de akkor honnan? Nézd meg a füzetet ott van valamelyik papírfecnin. Hát jól van no. De biztos a neten is találnék jót. Ekkor már csúnyán nézett úgyhogy nekifogtam, megkerestem, megsütöttem, vért izzadtam, mire kinyújtottam azokat a nyavalyás lapokat, nem megy ez nekem. CSak ne szeretném annyira :) De azért finom lett, hamar el is fogyott mint kiderült nemcsak én szeretem annyira :) 



Zsuzsi szelet:

3 ek méz
3 tojás
20 dkg cukor
3 púpos ek kakaópor
8 dkg margarin
40 dkg liszt
2 kk szódabikarbóna

A mézet a margarinnal megolvasztjuk gőz felett. Ezt a nedves keveréket a liszthez adjuk. Ebbe belerakom a szódabikarbónát a tojást a cukrot és a kakaót. Jól összegyúrom és pihenni hagyom a tésztát úgy egy órát. 4 Gombócot csinálok belőle, kinyújtom őket, majd meglisztezem a tepsi hátulját és kisütöm rajta. Ez közepes lángon 7-8 perc. Ha a lapok megvannak és kihűltek megkenem a krémmel.

Krém:

3db vanília puding (állítólag akkor a legfinomabb ha a puding banános)
1 l  tej
17 dkg vaj
1 ek liszt 
6-9 ek cukor

A pudingokat és a lisztet kikeverjük és  megfőzzük a tejjel, a vajat kikeverjük a cukorral. Majd ha kihűlt a puding összeöntjük őket és habosra keverjük


Tetejére: 

1 tábla tortabevonó olvasztva elkeverve 3 ek olajjal. Miután kicsit megszilárdult, szépen rákenjük a kihűlt sütemény tetejére.








2011. október 5., szerda

Rumos - szilvapürés bonbon

A hétvégén megint bonbonozgattam. Kétféle készült ez valamint egy pisztárciás marcipános. Nagyon egyszerű dolgot műveltem. Még amikor a rumos szilvahabos tortát készítettem, annyira ízlett mindenkinek az öntet, hogy mivel még mindig sok szilvánk volt főztem, és eltettem négy befőttesüvegnyi lett belőle. Most pedig amúgy is kíváncsi voltam nem romlott e meg meg kellett kóstolni. És örömmel jelentem semmi baja ugyanolyan fincsi mint volt. Annyit tettem vele hogy löttyintettem egy kis plusz rumaromát hozzá és még finomabb lett. Hát gondoltam jót tenne neki egy kis csoki burok,ezért feláldoztam magam és csináltam bonbont. Ízlett mindenkinek, bár az Uram megjegyezte, azért az előzők finomabbak voltak, de hát Ő jobban mogyorós párti szóval nem baj azért ez is elfogyott.


Rumos - szilvapürés bonbon: 

10 dkg szilva
1 ek cukor 
rumaroma
  2ek víz
A szilvát felkockázom, hozzáadom, a vízet, a cukrot, a rumot és főzöm, kb 10-15 percig. A hűlt átpaszirozom szűrőn, hogy szép sima legyen. Ha igényli rakok hozzá még rumot.
Ez szerintem még így is elég sok öntet, sok bonbonra elég. Én szándékosan nem tettem hozzá sem marcipánt vagy más sűrítő anyagot. A friss gyümölcsös öntetbe akartam beleharapni, tejcsokiba burkolva.

Burok :
10 dkg tejcsokoládé

A csokoládét megolvasztom és temperálom. Kikenem a formát és hűtőbe teszem. 10 perc után megtöltöm, majd megint irány a hűtő. A maradék csokit megtemperálom és lezárom a bonbonokat. Hűtő majd egy jó fél óra múlva szépen kipattinthatók. 













S'mores Pite

Nagy B. azóta nyaggat a s'mores -al, mióta megnézte, a Nagyon vadon második részét. Ugyanis az egyik jelenetben Boog a mackó ezt falatozik. Na nem pitét, hanem az eredetit, ami 2 Graham keksz között, olvasztott csoki és pillecukor. Na azóta csak azt hallottam, hogy s'mores, s"mores......  Hát jó, szétnéztem a neten, keksz receptért, találtam is egy jót, fordítottam, gondoltam a héten megcsinálom nekik, mert még egy utolsó nyársalást terveztünk. Hát nem is értem, hogy egy ekkora városban miért nem találok sehol lisztet hozzá, szóval buktam a tervemet. De gondoltam, ha már megcsináltam, a pillecukrot, csak csinálok belőle valamit. A választásom egy pitére esett. Nagyon fincsi lett, bár meg kell vallanom kihagytam egy fontos alkotóelemet a krémből a cukrot. Én fordítottam a receptet, és elsiklottam felette. A leírásomban nem volt cukor ezért azt gondoltam, biztos a pillecukor a tetején az adja meg az édességét. Másnap előkerestem az angol verziót és észrevettem hogy ez bizony bukta volt, mert kellett volna cukrot bele tenni. De így is finom volt. A társaság elég édesszájú de majd a képen látható lesz, hogy egy tisztességes szeletről sem tudtam képet csinálni mert a formából falták a maradékot. Szóval a cukor nélküli változatot is ajánlani tudom, mert aki tényleg nem nagyon édesszájú annak így tuti jobban fog ízleni. Mi jól megsütve szeretjük a pillecukrot, mert azt már sütöttünk amúgy amerikaiasan, aki kevésbé pirulva szereti, az süsse rövidebb ideig :)


S'mores pite:

Az eredeti receptet írom le, én nem tudtam a graham kekszet, sütni liszt hiányában, ezért én a Banános krémes pite tésztáját használtam.

1 1/3 csésze graham keksz morzsa
1 1/4 csésze cukor
6 ek puha vaj
4 tojás sárgája
1/4 csésze kukorica keményítő
6 ek kakaópor (keserű)
1/4 tk só
3 csésze tej
2 tk vanília
2 csésze kisebb fajta pillecukor

Előmelegítem a sütőt 190 fokra. A graham keksz morzsát, elkeverem az 1/4 csésze cukorral és 4 ek olvasztott vajjal összeállítom. A formába nyomkodom és 8-10 percet sütöm. Kihűtöm.

2 csésze tejet melegítsünk fel. A tojássárgákat, a kakaót, a keményítőt, a cukrot, a sót, egy kevés tejjel keverjük csomómentesre,majd csorgassuk hozzá a tejhez és főzzük sűrűre. Levéve a tűzről, tegyük hozzá a vaníliát és a maradék vajat. Öntsük a tésztára és hagyjuk 15 percet hűlni. 
A tetejét pakoljuk meg pillecukorral, majd süssük magas hőfokon olyanra ahogy a pillecukrot szeretjük. Ez 30 másodperc 1 perc között lehet. Én a sütő grill fokozatán csináltam, kb 45 másodpercig.
Hidegen vagy melegen lehet tálalni, mi melegen ettük.


Szó szerint nem tudtam egy szeletről képet csinálni, mert a fiúk a formából falatoztak, szóval úgy gondoltam hogy érdemes látnotok mit művelt egy édesszájú társaság egy cukor nélküli sütivel cirka 5 perc alatt. Mi lett volna ha nem felejtem el a cukrot? :)



 A képen az első házi pillecukrom maradéka is látható :)









2011. szeptember 29., csütörtök

Karamellás kekszes krémes

Amikor, elkezdtem felfedezni az interneten a gasztro oldalak, blogok világát az egyik első Andi konyhája volt.
Sok jó receptet találtam itt, olyanokat, amiket, egy kezdő is megvalósíthat.  Aztán, már nagyobb fába is vágtam a fejszémet. Most egy nagyon egyszerű receptet, szeretnék veletek megosztani, a kekszes krémes alapján jött az ötlet, hogy nemcsak vaníliásan, hanem más ízekben is elkészítsem. Az én kedvencem a karamellás, de már volt, epres, csokis, puncsos, amiből éppen volt elég itthon. Na meg én nem kis pályázok mondhatni, mert akkora tepsivel készítem hogy dupla adagnak felem meg :) Tehát ez egy dupla adag, nagy tepsis változat, egy normál méretű tepsihez felezzétek meg az arányokat.

Karamellás  kekszes krémes:

1 cs. kocka alakú háztartási keksz
3 cs. karamellás pudingpor
4 db tojás
10-14 evőkanál cukor (ízlés szerint, az eredeti recept 7 ek ír, én nem teszem bele a dupláját, mert úgy túl édes)
2 evőkanál liszt
25 dkg margarin
1,5 l tej
1 csomag zselatin

A pudingport, a zselatint, a tojások sárgáját, a cukrot, a lisztet egy kevés tejjel csomómentesre kikeverem. Felöntöm  a tejjel  és sűrűre főzöm. A tűzről levéve, addig amíg forró, belekeverem a tojások felvert habját és beledarabolom a margarint.

Tepsi alját kirakjuk a keksszel, majd rámerjük a krémet, fontos hogy ne öntsük mert feljöhetnek a kekszek és akkor nem lesz szépen szeletelhető. Majd a tetejét is kirakjuk keksszel. Hűtőbe teszem.
 Másnapra szépen lehet szeletelni. Na de valljuk be, mi ezt még sose bírtuk ki. Csak úgy 2-3 órát szoktam állni hagyni, és a kis sáskáim már rohannak is érte. De félóránként biztos megkérdezik, lehet már? Na most már jó?  Bár az is igaz, hogy az utóját mindig szebben lehet szeletelni. Legyetek erősek és várjátok ki! 


2011. szeptember 28., szerda

Ostyaképes torta esküvőre

Ez volt az első esküvői tortám. Kis B keresztanyukájával Évivel készítettük, mert azt mondta segít nekem, ha már Ő kérte, hogy csináljam meg. A barátai esküvőjére készült.  Nagyon jó volt ketten dolgozni, csevegtünk, babáztunk és nagyon jól szórakoztunk. Egy epres pudingos torta volt, vajas - epres pudingos volt a krémje. Belülről sajnos nincs képem, mert Évi azt mondja ideje sem volt lefényképezni, mert mire oda pillantott már egy morzsa sem volt belőle :)
Szóval ,jól szórakoztunk, megosztottuk a munkát, és annak ellenére hogy nem sütött még Évi tök ügyes volt, nagyon bele jött. Mondtam is neki a következőt már sütheti egyedül :)

Az ostyaképről: A fondant bevonatra sokkal egyszerűbb feltenni a képet, hiszen nincs meg az a veszély, hogy belehúzom a krémet. A menet ugyanaz, lekenem a fondant tetejét hideg zselével, rásimítom az ostyaképet. Majd nagy mozdulatokkal lekenem a zselével úgy, hogy ne maszatoljam el az ételfestéket. A széleit itt is lefixálom valamivel. Egy csíkkal, golyókkal, vagy akár mint én virágokkal.



Csak a középső rózsát csináltam én, a másik kettőt Évi csinálta. Azt mondja teljesen olyan mint porcelán rózsát csinálni. Na azt meg én nem csináltam még soha :)


Ezzel a tortával véget ért az ostyaképes tortáim, sora. Bár még van egy Így neveld a sárkányod! -os ostyaképem, de azt szűkösebb időkre tartogatom, hátha lesz olyan időszakom amikor, semmi ötletem nem lesz :) Vagy a gyerkőcnek eszébe jut, hogy ilyet akar. Mert ez az egyik kedvence.

1 szülinapi torta : ostyaképes

Kis B. első szülinapjára készült ez a torta. Eredetileg az ő keresztelőjére is ilyet akartam, de az Uram leszavazta, azt mondta, legyen inkább a szülinapi tortája fényképes. Hát, fogtam magam és csináltam róla egy aranyos fényképet, és megrendeltem az ostyát, egyszerre egy másik képpel, ami egy esküvőre készült tortához kellett, majd azt is mutatom. 
Egy trüffel krémes tortát készítettem, őszibarack darabokkal. Mert azt nagyon szereti a drágám. 1 l tejszínnel készült, + 1 dl -rel a díszítéshez. A tejszínt felforrósítottam és 700 gr (500 gr tejcsoki, 200 gr étcsoki) olvasztott csokival szép simára kevertem, majd  miután kihűlt lefóliáztam, és néhány órára hűtőbe tettem. Majd felvertem, megkentem vele a piskótát, bőven megszórtam, darabolt friss őszibarackkal. Ezt minden rétegnél megcsináltam. Bevontam kívülről is majd felhelyeztem az ostyaképet, mint az előzőnél.  Majd díszítettem.



 A habrózsákra külön büszke vagyok mert olyat szerettem volna mintha csavart fagyi lenne és egész jól sikerültek szerintem. Főleg, hogy mennyit kínlódtam mire bekanalaztam a habzsákba a kétféle tejszínt, hogy jó legyen.
Érdekes vannak olyan gyerekek, akik nem szeretnek belemászni a tortába. Hát az enyémeknek nem kellett biztatás, Ő is jól belemarkolt a tortába és csak úgy tömte a buksiba. Meg is sértődött mikor már nem engedtük tovább  malackodni :)